Az alvás stresszoldó

Az alvás stresszoldó. Ha a szervezet ingerküszöbe lecsökken és érzékenyebbé válik, az őt érő környezeti hatásokkal szemben, ezzel együtt emelkedik a vérnyomás és beindul a stresszhormon termelődése. Ezek együttesen növelik a szívinfarktus és az agyvérzés kialakulásának kockázatát.
Az alvás számos a szervezetben lejátszódó kémiai folyamat hatását befolyásolja. Többek között a szerotonin termelődését. A boldogság hormon, vagyis a szerotonin alacsony szintje elősegíti a depresszió kialakulását. Az alvás ennek a szintnek kellő mennyiségét biztosítja ahhoz, hogy aktívakká és kiegyensúlyozottakká váljunk.

A gyakorlott fogyókúrázóknak nem is kell mondani, hogy a jó minőségű alvás fogyaszt is. Miért van ez így? Mert az alvásért és az anyagcseréért az agy ugyanazon területe felelős. Ergo, ha jól alszol javul az étvágyat szabályozó hormon működése is.
Nem véletlenül mondták nagyanyáink, anyáink, aludj egyet rá és máris más színben fogod látni a világot.

A notórius elhagyók

Te is ismered őket, csak jobban nézz körül a környezetedben. Ők azok, akik állandóan sajnáltatják magukat. Egyszerűen szeretnek szenvedni. Tipikus 4-es karakter, aki egy életen át cipeli a keresztjét, bolygója a Föld melynek jele + szokták még karikában is ábrázolni.

Elhagyják a szüléiket aztán ha eltemették őket siránkoznak utánuk. Elhagyják a házastársukat, aztán azért siránkoznak, hogy tulajdonképpen mennyire jó volt. Elhagyják a gyerekeiket, de mindenkinek elmondják, ők az elsők az életükben, de azon siránkoznak mennyibe kerülnek ezek a gyerekek. Elhagyják a barátaikat, ha nem úgy táncolnak ahogy nekik tetszik, aztán azon siránkoznak mennyire jó volt egykor velük. Elhagyják a munkahelyüket aztán azon siránkoznak nincs pénzük. Elhagyják azokat, akik maguknál is jobban szerették őket aztán siránkoznak, mennyire szerencsétlenek, mert őket nem szereti senki. Elhagyják a kutyájukat majd azon siránkoznak, hogy végül is mennyire hiányzik. Elhagyják a saját életüket és azon siránkoznak mi is lehetett volna belőlük, HA…

A magány

Belmondo francia színész, a maga korában a nők bálványa volt, amit alaposan ki is használt. Életét a reflektorfényben élte. Most így néz ki reményvesztettem, nincs élet a szemében, fekete ruha van rajta, készül a halálra. Kezei egymás felé néznek, tudja, hogy csak saját magára számíthat, csak magába kapaszkodhat. Ott van mellette a kutyája, aki még tudna vinni egy kis szeretetet az életébe, de nem öleli át, szinte észre sem veszi, hogy ott van. Szemei nem is látják a valóságot, már belül él. Talán elmereng a megélt emlékek és tapasztalatok mentén. Talán felméri vajon mennyi időt ad még a Teremtő a számára. Talán azt is fel tudja már mérni, hol és hogyan rontotta el dolgokat, melyeket talán már nem tenne meg. Egy sztár magánya is csak ugyan olyan, mint akármelyikünké bármikor lehet.

Belmondo öregkori száma a 7 mely már születésekor megmutatta mi vár rá öregkorában.

Befelé fordulás, magányosság, morgós öregember lesz belőle. Örökös harcot kell vívjon önmagával. Reméljük azért az olvasást és a színházba járást nem adja fel, mert csak a társaság az, ami ebből az állapotából ki tudja hozni.

Csillagok

A tiszta éjszakai égbolton fényes pontnak látszó égitest. Az istenség jelenlétét, a fensőbbséget, az örökkévalóságot, a halhatatlanságot és a reményt fejezi ki. A Sarkcsillag az ég sarkpontját jelöli, így az ég kapuja. A fény forrása; a templomok kupoláit gyakran díszítik csillag-motívumokkal. Ugyancsak égi jellegének köszönhetően a szellemi erők, a sötétség ellentétének jelképe. Az istenek mennyei mivoltuk vagy világuralmuk jeleként csillagpalástot viselnek

Óceánia népeinél a csillagok a Napanya és a Holdapa gyermekei. Az aztékoknál a hajnalcsillag a Nap felemelkedő, spirituális, maszkulin ereje, míg az esthajnalcsillag a Hold leereszkedő, földi, feminin ereje. Kínában a csillagok a Nappal és a Holddal együtt az uralkodók spirituális bölcsességét jelölik.

Asztrológiai hagyományuk állatöve a Jupiter bolygó fázisaihoz kapcsolódik. Egy ősi csillagmítosz szerint a Vega csillag/Lant csillagkép, mint „Szövőlány”, és az Altair csillag/Sas csillagkép, mint „Pásztorfiú” a Tejút, az „Égi Folyó” két partjáról nézik egymást vágyódva, s e csillagok a kínai költészetben az örök szerelmi vágyakozás szimbólumaivá váltak.

Az asztrológia arra az elképzelésre épül, amely szerint párhuzam van az égi és a földi események között, azaz a csillagok és a bolygók együttes jelentései jósló jelekként értelmezhetők földi eseményekre vonatkoztatva. A mezopotámiai ún. káldeus hagyomány dolgozta ki a későbbi asztrológia alaptételeit, s a hellenizmus kori asztrológia ezt vette alapul. „A csillagok ugyanis saját érzékeléssel és isteni bölcsességgel rendelkeznek, mert tisztán részesednek az éltető isteni természetből”

Az egyiptomiaknál a lélek szimbóluma, a lélek halhatatlanságát fejezi ki, amely a testtől megfosztva is megőrzi annak erejét. A csillagokban élnek tovább a holtak lelkei. A csillagok anyja Nut, az ég istennője (Nutot ezért festették a koporsók felső lapjára csillagoktól övezve vagy csillagok díszítette testtel). A keleti ég fő csillagképét, az Oriont a holtak urával, Ozirisszel azonosították. A csillag a végzet, a sors szimbóluma. Egyiptomban a fáraót halála után a Sarkcsillaggal azonosították. A Vénusz bolygó a hajnal hírnöke. Az egyiptomiak a csillaghoz hasonlították a testben levő magzatot. Nézeteik szerint a Nap ad életet sugaraival mindennek, így a csillagok is a Naptól kapják fényüket, mint ahogy a magzat az anyától a táplálékot.

A görögök és a rómaiak az égitesteket az istenekkel azonosították. Az égitestek mozgása szabályos pályájukon az isteni hatalom harmonikus együtt hatásának jelképe.

Felhők

Az ég fátyla; az égi akarat megnyilvánulását jelzi. Az anyagi erő, a profetikus kinyilatkoztatások, a theophaniák kifejezője. Áldást osztó és átkot jelentő természeti képződmény. A természeti népek az istenhez tartozó tárgyak (az istenség sátra, kocsija, leple) képét vélték benne felfedezni. Állandó változása miatt a látható metamorfózis szimbóluma.

A kínaiak szerint a termékenység, az életerő jelképe: a látható lélegzet. Szimbolizálja a szánalmat és a könyörületet is, mivel a földet megtermékenyítő esőt kibocsátó felhők minden élőlény táplálói.

A görög mitológiában istennője Nephelé. Apollón nyájának „bárányai” szintén felhők. Szerepelhet Héra képmásaként is, amelyet Zeusz formált, hogy megtévessze Ixión érzéki vágyait. E felhő-képmás és Ixión együttlétéből született Kentaurosz, akitől a kentaurok származtak. Az Olümposz tetején az istenek ködfelhőktől eltakarva élnek. Zeusz felhő alakjában teszi magáévá Iót.

Az Ószövetségben Isten gyakran felhőbe burkolódzva jelenik meg népének, ezért a rejtőzködő, láthatatlan Isten szimbóluma. Az Újszövetségben eszkatológikus theophaniákban szerepel (Mk 13,26; Jel 14,14). A felhőből kinyúló kar az isteni jelenlét és mindenhatóság leggyakoribb szimbóluma. Mandorla alakú fényes felhő övezi Jézust a színeváltozás és a mennybe emelkedés ábrázolásain.

Zrínyinél a viharfelhő Isten haragját jelképezi, amelynek eszköze a keresztény világot fenyegető török had: „Jaj! hova ez az nagy fölyhő fog omlani?”.

A felvilágosodás emblémájában – „Post nubila reddit lux” (Felhők után visszatér a fény) – a szellemi sötétség szimbóluma, szemben a mindent megvilágosító fénnyel.

Busójárás

A mohácsi busójárás eredetére két magyarázat is van.

A monda szerint a török időben a mohácsiak a Mohács-szigeti mocsaras vidékre menekültek és ott éltek. A törökök a mohácsi oldalon fosztogattak, és a mohácsiak házaiban éltek, de a szigetbe nem mentek át. A mohácsiaknak már nagyon elegük volt ebből az életből. Az egyiküket egyszer álmában felszólította egy szellemalak, hogy fából faragjanak lárfákat (álarcot) és várjanak a jelre. A hosszú téli estéken a tűz mellett a mohácsiaknak bőven volt idejük az álarcokat elkészíteni. Az elkészült maszkokat vérrel festették. (Régen a háztájon vágtak disznót. Ekkor nagy mennyiségű vér keletkezet, melyet nem használtak el teljesen a hurkába. Így a megmaradt vér a legolcsóbb festékanyaggá vált maszkfestéskor.)

Az álarcokra birkabőrcsuklyát tettek. Egyszer csak megjelent egy vitéz fehér lovon. Ez volt a jel. Az éj leple alatt a mohácsiak magukra öltötték a bundát és a famaszkot, derekukra pedig marhakolompot lógattak. Csendben csónakjaikba szálltak, és egy hang nélkül áteveztek a túloldalra.

Amikor átértek, mindenki a házak alá lopódzott, ahol egy vezényszóra iszonyatosan nagy lármába kezdtek. Erre a törökök felriadtak. Amikor az ablakon kinéztek és meglátták a busókat, nagyon megrémültek. A törökök rendkívül babonásak voltak, azt hitték az ördög jött el értük. Erre kimenekültek a városból és többé nem jöttek vissza. A monda szerint ezt ünneplik meg Mohácson minden évben. A monda viszont nincs történeti tényekkel kapcsolatban.

A másik, verzió szerint ezt a népszokást a sokácok hozták magukkal őshazájukból, a Balkánról. A népszokás itt Mohácson formálódott tovább és nyerte el végleges, mai alakját. E népszokás rokonságot mutat a balkáni népek télűző, gonosz űző, tavaszhozó, termékenységvarázsló népszokásaival. A szomszédos országokban ma is találhatunk ilyen mulatságokat. A mohácsi busójárás ezek közül a famaszkkal tűnik ki, hisz ez máshol nem található meg.

Farsang

A farsang vízkereszttől a – húsvétot megelőző negyven napos nagyböjt kezdetéig -, hamvazószerdáig tart. Hagyományosan a vidám lakomák, bálok, mulatságok, népünnepélyek jellemzik. A farsang jellegzetessége, hogy a keresztény liturgikus naptárban nem kötődik hozzá jelentős vallási ünnep, alapvetően a gazdag néphagyományokra épül.

A farsang csúcspontja a karnevál hagyományos magyar nevén „a farsang farka”. Ez a farsangvasárnaptól húshagyókeddig tartó utolsó három nap, ami nagy mulatságok közepette, valójában télbúcsúztató is. Számos városban ekkor rendezik meg a híres karnevált, riói, velencei karneválokat. Magyarországon pedig a farsang legnevezetesebb eseményét, a mohácsi busójárás.

A farsang hossza tehát változó, attól függően, hogy mikor van húsvétvasárnap. Ettől a naptól számolunk vissza negyven hétköznapot és szombatot (összesen a vasárnapokkal együtt 46 napot), így megkapjuk a nagyböjt időszakának kezdetét, hamvazószerdát.

A farsangi időszak kezdőpontja tehát állandó. A január 6-i Vízkereszttől számoljuk és egy mozgó ünneppel, hamvazószerdával zárul.

2021-ben a farsangi időszak január 6-tól február 16-ig tart. Farsang 2021-ben tehát 42 napos lesz.

Vízkereszt – január 6

Krisztus keresztségének emlékére vízkereszt az ünnepi keresztelések napja volt, a katolikus egyház tömjént és vizet szentelt, innen az ünnep elnevezése. Az ünnepi népszokások közé tartozott a csillagozás vagy háromkirályjárás hagyománya, a bibliai királyokat megszemélyesítő alakoskodók köszöntő felvonulása, dramatikus játéka. Az alakokat – a betlehemezés mintájára – gyerekek személyesítették meg. Legfőbb kelléke a csillag volt, amely mutatta az utat Betlehembe. Jellegzetes viseletdarabjuk a díszes papírsüveg. Minden esetben elénekelték a csillagéneket, melynek utolsó két sora így hangzik: “Szép jel és szép csillag / Szép napunk támad.”

Vízkereszt napján szokásban volt a szentelmények hazavitele is: a szenteltvíznek gyógyító hatást tulajdonítottak, mindenféle betegségre használták. Hintettek belőle a bölcsőre, a menyasszony koszorújára, a halott koporsójára. A következő januárig üvegben vagy nagy korsóban tartották, ami megmaradt a következő vízkeresztre, azt a kútba öntötték, hogy vize meg ne romoljon. A házakat vízzel és sóval szentelték meg, és a pap krétával írta a szemöldökfára a házszentelés évét és a G. M. B. betűket (Gáspár, Menyhért, Boldizsár). A vízkereszti népszokásokból mára jobbára csak annyi maradt meg, hogy ekkor szedik le a karácsonyfát.