Kártyajóslásom története 4.

Klári néni nem jött ki a kórházból. Négy hét múlva meghalt májrákban. Nagy szomorúság volt ez a mamának és az volt nekem is.

Nekem nem csak a szomorúságot jelentette. Ettől kezdve merészebben vetettem a kártyát bárkinek. Mindig megleptek a visszaigazolások, mert időnként olyan lehetetlen szituációkat mondott nekem a kártya, amit szinte félve továbbítottam.

Amikor jöttek a pozitív visszajelzések örültem, de túl nagy jelentőséget nem tulajdonítottam neki. Még szinte gyerek voltam magam is, valójában szórakozásnak, játéknak tekintettem a dolgot. Akkor még nem tűnt fel, hogy itt valójában többről lehet szó.

Ez már nem játék, ez véresen komoly dolog, de nem láttam és nem is értettem még a hatását.