Lenormand kártya. Szív

Hattyú

Mivel a hosszú nyakú, kecses vízimadár a levegőhöz és a vízhez egyaránt kapcsolódik, az élet madara. A Nap és a hajnal szimbolikájához kötődik. Fehér színe a tisztaság, az őszinteség és a fény. Az óind Upanisadokban az emberi lélek jelképe: „halhatatlan / aranyszín Lélek, a magános hattyú” (Brihadáranjaka upanisad, IV, 3,11).

Számos mitológiában, így a szlávoknál és a skandinávoknál égi szűz, akit a víz és a föld termékenyít meg, hogy megszülethessék az ember.

A görögöknél szépsége miatt Aphrodité attribútuma; Zeusz és Léda történetében az égisten megjelenési formája. Apollo szent madara. Platónnál a haláluk előtt legszebb éneküket elzengő hattyúk dala a halhatatlanságtudat, a boldogan vállalt, transzcendens szférába emelő halál örömének kifejezője.

A keresztény szimbolikában szeplőtlen fehérsége és kecsessége miatt Szűz Máriával azonosítják. A mártíromság jelképe. A német hagyományban Lohengrin, a Grál-lovag hattyúfogata a tisztaság jele (Wagner: Lohengrin). A protestantizmusban Lutherhez társítják, mivel Husz János 1416-ban bekövetkezett mártírhalálakor megjövendölte, hogy száz éven belül egy hattyú fog megjelenni.

Az alkímiában a szublimált lélek jele a sas mellett, ill. a higany képviselője.

Európában elsősorban a költészet jelképe és a költői halhatatlanság megtestesítője, pl. Karl Gustav Carus Allegória Goethe halálára c. képén (1832, Frankfurt, Goethe-Museum), amelyen két hattyú fogja közre a babérral díszített hárfát. Hölderlinnél a harmónia, az idilli együttlét, a szerelem madara: „Mint két szép hattyú, ha szerelmesen összesimulva nyugszik a sima vízen… így voltunk te meg én” (Menón panasza Diotimáért). Andersen A rút kiskacsa c. meséjében a környezete megvetésétől kísért „kacsa” felnövekedése, hattyúvá válása a művészlét gyötrelmeit és apoteózisát fejezi ki.

Szív

Az élő szervezet központja. A Nappal állítják párhuzamba, amely a makrokozmosz középpontja, míg a szív a mikrokozmoszé. Az ősi kultúrákban az intellektuális funkciók és az ösztönös tudás szimbóluma. Az egyiptomi hieroglifák rendszerében jele az edény, vagyis a befogadó, passzív, feminin forma. Női jellegére utal másik gyakran használatos jele: a lefelé fordított háromszög, amely vulva-jelként is szerepelhet. Az egyiptomi teremtésmítoszban a teremtő isten, Ptah, előbb szívében tervezte meg a kozmoszt, és csak ezután hozta létre azt szava erejével. Az élet jelképe és a cselekedetek irányítója. A Halottak Könyvének ábrázolásain Ozirisz ítélőszéke előtt a halott szívét helyezik a mérleg egyik serpenyőjébe, mivel a szív az értelem és az akarat vezére. A buddhizmusban a Gyémánt Szív a tisztaság, az elpusztíthatatlanság jelképe. A kínai buddhizmus szerint Buddha nyolc értékes szervének egyike. Kínában királyi szervnek számít, mint irányító és uralkodó, a szellem lakhelye. Központisága miatt a Napot, a tűz és a föld elemét és az ötös számot hozzák vele kapcsolatba. A taoizmusban a megértés helye; a bölcsnek két nyílás van a szívében, s mindkettő nyitva áll.

A Bibliában és a keresztény hagyományban a szív a lelki élet székhelye. A belső ember szimbóluma, míg a test a külső emberé: „Az ember a külsőt nézi, az Úr azonban a szívet” (1Sám 16,7). A hit kifejezője: „Szeresd Uradat, Istenedet szíved, lelked mélyéből, minden erőddel” (MTörv 6,5). A szív az érzelmek helye, ugyanakkor a gondolkodásé és a bölcsességé is. A jó és a rossz is a szívből származik: „Boldogok a tiszta szívűek, mert meglátják az Istent” (Mt 5, 8); de „A szívből törnek elő a rossz gondolatok…” (Mt 15,19). A Szentlélek lakhelye: „Pecsétjével megjelölt minket és foglalóul a szívünkbe árasztotta a Lelket” (2Kor 1,22). A szív magának a Megváltónak a jelképe, aki az emberért szenvedett; és a Szent Grálé, amely Krisztus vérét tartalmazza, s amelynek jele ugyanúgy egy lefelé forduló háromszög, mint a szívé. A katolikus szimbolikában a latin kereszt alakú templom Jézus teste, az oltár pedig a szíve.

A barna szín

  • A föld színe, ebből adódik anyaság, gondoskodás, termékenység, szorgalom jelentése.
  • Mint anyagi szimbólum, az ösztönszféra kifejezője is.
  • Már az ókorban felveszi a vezeklés, az egyszerűség, az alázat értelmet.
  • A középkorban az alábbi jelentések tartoznak hozzá: hallgatagság, az e világi hívságok megvetése, szegénység; ezért lesz a ferences szerzetesrend öltözetének színe.
  • A föld a biztonság színe, az állandóságot, a hovatartozást fejezi ki, azonban óvatosan bánjunk vele, mert sötét színe komorságot is sugallhat, mindenképpen vidám, élénk színeket tegyünk mellé.
  • Nyugalom és megbízhatóság
  • Az egészség, az egyszerűség, a praktikus képességek, a nyugalom, az állandóság, és az elégedettség színe. Úgy hat, akár a csokoládé: boldogságérzetet nyújt, aztán nem tudsz nélküle élni. Stressz ellen nagyon hatásos. A lakásodat otthonossá és természetessé teszi a barna.
  • Ha ez a te színed:
    Az eszed mellett gyakorlati érzékeddel és érzelmességeddel tűnsz ki. Szereted, ha érzelmileg és anyagilag is biztonságban tudhatod magad, ennek rendeled alá az életed. A szerelemben szívesen ábrándozol egy romantikus és védettséget nyújtó kapcsolatról. A szex számodra csak hosszú előjáték és a szeretlek szó kimondása után képzelhető el. Válassz lila férfit, aki a nagy szerelmet keresi.
    Ha ez az ő színe:
    Nyugodt, házias, őszinte, szavahihető, földhözragadt, kézügyességgel megáldott férfi, tökéletes apa. Hogy jól érezze magát, nincs szüksége másra, mint egy kertes házra, benne a családjával és anyagi biztonságra. Érzéki szerető, aki teljesíti minden kívánságodat.
  • Alapvető jelentése: hétköznapi, földhöz ragadt, ősz, egyediség

A barna szín stabilitásról és megközelíthetőségről árulkodik. Mivel ez a föld színe, így rögtön a természetet juttatja eszünkbe.

A lila szín

  • A mértékletesség színe.
  • Egyensúly a föld és ég között (a hajnali és az esti ég színe), az értelem és a vágy, a bölcsesség és az érzelmek között.
  • Jelenthet intelligenciát, tudást, vallási áhítatot, szentséget, alázatosságot, bűnbánatot, fájdalmat, nosztalgiát.
  • A rómaiaknál Jupiterhez kapcsolódik.
  • A kereszténységben a papi törvények, az autoritás, az igazság, a böjt, a szomorúság és a várakozás kifejezője.
  • A lila szembetegségeknél, orr- és fülbántalmaknál használható. Csökkenti a száraz köhögést és megszünteti a belek szabálytalan működését.
  • Ha fantáziahiányban szenvedsz, és úgy érzed, képtelen vagy lazítani, folyton nyugtalan vagy, és gyámoltalannak érzed magad, lilára van szükséged. Ez a szín ugyanis elősegíti a meditációt, támogatja a szellemi erőfeszítéseket, nyugtat, biztonságot és melegséget sugároz.
  • A lila inspirál, és misztifikál. Ha ez az extravagáns szín a kedvenced, akkor szelíd és áldozatkész, olykor mégis büszke és arrogáns vagy a kapcsolataidban. Csínján bánj vele a konyhában és a hálószobában, hiszen nemcsak az étvágyat, a szexuális kedved is csillapítja. Meditáláshoz és lazításhoz viszont tökéletes.
    Ha ez a te színed:
    Kreatív, művészileg fejlett vagy. Az élet értelmét keresed, ezért minden, ami spirituális és ezoterikus, érdekel téged. Vigyázz, hajlamos vagy úgy érezni, hogy kihasználnak, és félreértenek. A szexben nehezen engeded el magad teljesen. Az ideális partner számodra az, aki megbeszéli veled mindezeket a dolgokat, vagyis egy sárga vagy egy barna férfi.
    Ha ez az ő színe:
    Fantáziadús, érzékeny és komoly. Összetett személyisége teszi őt izgalmassá. A felszínes flörtöket nem kedveli, inkább a nagy szerelmet keresi. Ha megtalálta, attól fél, hogy elveszíti. Minőségi szerető, de csak akkor, ha teste és lelke egyformán kíván téged.
  • Alapvető jelentése: előkelőség, elegancia, kifinomultság, titokzatosság, mágia
  • A kreatív és művész emberekre nagyon pozitív hatással van. Felemelő érzetet nyújt környezetünkben lévőknek.
  • Kreativitást erősíti, jellemző még rá a spiritualitás.

Általában divatszínként jelenik meg, figyelemfelkeltő, méltóságteljes szín, ezüsttel alkalmazva extravagáns tereket tudunk vele létrehozni. Fájdalomcsillapító és immunrendszer erősítő hatása van.


Lenormand kártya. Park/Kert

A kozmosz kicsinyített mása, világmodell, a földi Paradicsom. Élet és halál harmonikus egységét szimbolizálja, mivel nyomon követhető benne a vegetáció pusztulása és újjáéledése. Közepén axis mundiként helyezkedik el a világfa vagy a halhatatlanságot biztosító fa; földjét négy folyó öntözi. Más elképzelések szerint a kertben a fák a terület határvonalát adják, s a centrumban templom vagy oltár áll, ill. a kút, esetleg medence, amely az élet vizének forrása. Érett gyümölcsökkel teli fák, színpompás virágok díszítik, és szabadon sétáló állatok népesítik be.

Az egyiptomi kultúrában a természeti adottságok miatt igen nagy értéke volt a művelhető területnek. A tikkasztó sivatagos táj elleni védekezés eredménye volt a fallal elkerített, növényekkel beültetett kert, amely szökőkútjaival, árnyékot adó fáival magát az életet jelentette. Emellett azonban szakrális jelentés is társult hozzá. A templomok kertjeit szent ligetekként tisztelték. Számos kert és fa vallásos tisztelet tárgya volt. Az egyiptomiak azt remélték, hogy lelkük haláluk után is részesedni fog a kert áldásaiban, ezért a sírkamrák falaira kertrészleteket is festettek.

Mezopotámia többek között függőkertjeiről volt híres, amelyeket valószínűleg a zikkuratok mintájára építettek. Az ókor hét csodájának egyikeként tartották számon Szemiramisz királynő függőkertjét.

Perzsiában, Egyiptomhoz hasonlóan, a természeti körülmények miatt a kert az életet adó oázis, a Paradicsom. A kertek szeretete és a fák kultusza gondolkodásuk egyik alapvető jellegzetessége. A kertészkedés az ifjúság neveléséhez tartozott, s még magas rangú hercegek is részt vettek benne. A kertek értékét jelzi az is, hogy lázadás esetén a nép először az uralkodói kerteket, a hatalom és a gazdagság szimbólumait rombolta le. A perzsa szőnyegek egyik alaptípusa kertet modellál. A zord idő beálltával hatalmas, kertet ábrázoló szőnyegekkel pótolták a valódi kertet a király számára. A téglalap alakú mezőt – amely a tipikus perzsa kert sémája – egyenes vonalú csatornák osztják föl, ezek a csatornák virágokkal és cserjékkel teli négyszögeket határolnak el. Ez megfelel a négy paradicsomi folyó által négy területre osztott univerzum ideájának. A perzsa kertet is mindig fal veszi körül. Ebben az értelemben a kert jelentése a sziget és az oázis motívumával rokon: a védett intimitás, a visszavonulás, megpihenés helyszíne. Az arabok később átvették ezt a kertkultúrát. Művészetük hatása Európában Dél-Spanyolországban érezhető olyan alkotásokon, mint pl. az Alhambra erőd kertjei.

Indiában elsősorban pihenésre, testi-lelki felüdülésre szolgált a kert, amelynek alaprajza a mandalához hasonlít. Kozmikus tengelykereszt húzódik át rajta, amely tizenkét teraszra osztja fel a tizenkét állatövi jegynek megfelelően. Ilyen pl. az indiai muszlim építészet remekműve, a Tadzs Mahal kertje.

A kínai mítoszokban a halhatatlanság gyümölcseit termő fák Hszi-vang-mu (’nyugati királyi anya’) istennő kertjében teremnek, s ez a halhatatlanok „Paradicsoma”. A Távol-Keleten, különösen Kínában és Japánban, fontos jelentősége volt a magánkertek ápolásának, amelyek a természettel való közvetlen kapcsolatot jelentették. A természet kicsinyített másai; két legfontosabb alkotóelemük, a víz és a szikla, az aktív és passzív princípium együttesét, a világ változtathatatlan lényegét tükrözik, míg a növények a születés és pusztulás folytonosságát, a mulandó szépséget jelenítik

A színek. Szürke, arany, ezüst.

Szürke   

A hamu és a köd színe, ezáltal a szomorúság, a melankólia, az unalom, a fásultság, az egyhangúság jelképe. A keresztény szimbolikában a test halálát és a lélek halhatatlanságát jelképezi. Ebben az értelemben vált az egyházi közösségek, a rendek megkülönböztető színévé.A szürke a színek ellentéteként a semlegességet, a hétköznapiságot jelenti. Alapvető jelentése: hagyományőrzés, intelligencia, komolyság, unalom. A szürke időtálló és praktikus szín. Bár sokan szívesen hordják, nem ezt a színt szokták megnevezni kedvencükként, mivel jelentése sokszor összefonódik a depresszióval. Passzív mind pszichikailag, mind optikailag.

Arany

A napfény, az isteni hatalom, a megvilágosodás, a halhatatlanság, a dicsőség jelképe. Az összes napistent, a vetés és aratás isteneit, a beért termést szimbolizálja. A kereszténységben, az ikonfestészetben és a román kor nyugati festészetében az arany háttér a transzcendens szférára, a mennyei birodalomra utal az arany dicsfény, a glória pedig a megdicsőült szentekre. Az ezoterikában a szoláris asztrál színe. Az arany a presztízs érzését kelti. Jelentése a fény, a bölcsesség és a vagyon. Mindig a magas minőséget szimbolizálja.

Ezüst

Utalhat a kereskedelemre és a pénz hatalmára. Az egyiptomi mítoszok szerint Ré napisten csontjai ezüstből vannak. Kínában a legértékesebb fémnek tartották; a Tejutat „ezüstfolyónak” nevezték. A görög-római mitológiában a második világkorszak az ezüstkor, amely az aranykor boldog világával szemben a hanyatlás kezdete. Míg a királyok féme az arany, a királynőé az ezüst. Az ezoterikában a lunáris asztrál színe.

Lenormand kártya. Gólya

A tavasszal Európába érkező költöző madár a hosszú élet szimbóluma. A mondák szerint rendkívül sokáig él. A néphit szerint ismeri az élet forrását, onnan hozza a gyermekeket, ill. a lelküket. A teremtés vizeihez kapcsolódik; a gyerekeket a halászó gólya találja meg a Földanya méhéhez tartozó teremtő vizekben. A születés és az újjászületés jelképe, mivel vándormadár, s visszatérte egybeesik a természet újjászületésével. A tavasz jövetelére, az új életre utal. Abból adódóan, hogy gyakran áll fél lábon, mozdulatlanul, magányosan, a merengés, a szemlélődés jelképe lett.

Japánban a hosszú élet, a boldog, megelégedett öregkor, a fiúi kegyesség, a remeteség, a magány jelképe, a kínai daru-szimbolikához hasonlóan

Egyiptomban a gyermekek szüleik iránti szeretetét fejezte ki. Klasszikus ókori írók és középkori bestiáriumok említik, hogy a gólya eteti szüleit, amikor azok már nem tudnak magukról gondoskodni. A görögöknél az élet hordozója, a tápláló, Héra attribútuma. Rómában szintén a fiúi kegyesség és odaadás kifejezője.

A kereszténységben az óvatosság, az éberség, a jámborság, a kegyesség, a szüzesség és a tisztaság madara. Az Angyali üdvözlethez kapcsolódik, mert ahogy a gólya a tavasz, a születés hírnöke, úgy jelezte az angyal Krisztus jövetelét Szűz Máriának. A sassal, az íbisszel és a gémmel együtt a csúszómászók, a kígyók pusztítója, s mint ilyen, szoláris madár. A Gonosz ellenfele, következésképp Krisztus szimbóluma. Az angyalok és a kelta túlvilági hírnökök gólya szárnyakat viselnek.  Az emblematikus hagyomány szerint a fáklyákat tartó fehér gólya a házasság jelképe.

Lenormand kártya. Koporsó

A holttest eltemetésére szolgáló fa, fém- vagy kőláda. Alapvetően befogadó, női szimbólum, a barlanghoz és a sírhoz hasonlóan. Felfogható a túlvilági lét, az újjászületés kapujának is. A sírba tétel megfelelhet az anyaméhbe való visszatérésnek; ily módon a feltámadáshoz is kapcsolható.

Az ókori kínaiak az előkelők számára többrétegű koporsókat készítettek keményfából, amelyek oldalán lyukat vágtak a személyiséget alkotó lélek számára, hogy kiszállhasson – ez volt az újjászületés kapuja –, míg az ún. testlélek odabenn maradt. A koporsó szerepe így a két lélek elkülönítése volt: elzárta azt a lelket, amely a világban bajt okozhatott volna, egyúttal biztosította a másik lélek szabadságát.

Egyiptomban a bebalzsamozott testet a halott rangjának megfelelő számú festett szarkofágba tették. A több, egymásba helyezett koporsó arra szolgált, hogy a testet a lehető legnagyobb épségben őrizze meg. Itt a halál-folyón átvivő bárka szerepét tölti be, amely az este meghaló, és az éjszakán, a halál sötétségén áthaladó, reggel újjászülető Nap bárkájához hasonlít. Magát a világmindenséget jelképezi: négy oldalán Ízisz, Nephtüsz, Hórusz és Thot, alján Geb, a föld és tetején Nut, az ég ábrázolása látható.

A kereszténységben a halálra emlékeztet. A katolikus liturgiában nagypénteken Krisztus-szobrot fektettek koporsóba. A karthauzi szerzetesek ágya saját, előre elkészített koporsójuk: naponta ebből kelvén fel, minden újabb napnyi haladéknak örvendenek, ugyanakkor testi közelségbe kerülnek azzal a halálra figyelmeztető tárggyal, amelyből majd újjászületnek. A szentek ereklyéit tartalmazó kőszarkofág mint oltár a liturgiában is szerepet kapott.

A szabadkőművesek is használták beavatási szertartásaikon: a beavatás végső fázisában a leendő új testvért koporsóba fektették, amelyben benne hagyta régi énjét, s amelyből újjászületve, új emberként lépett ki.

Angyali számok

Ugye milyen sokszor nézel az órára és mindig akkor, amikor 3 egyforma számot mutat. Például 1.11 vagy 3.33. De nem csak akkor, ha az órára nézel, jövet – menet belebotlasz akaratlanul is ezekbe a számokba. Ilyenkor Angyalaid próbálnak üzenni neked, csak meg kell értened mit. Az alábbiakban a teljesség igénye nélkül sorolok fel pár számot, amit az órára nézéssel szoktál látni.

111 – Megnyílt egy energiakapu előtted, melyen keresztül megvalósulnak a gondolataid. Válaszd meg bölcsen gondolataidat ezekben az időkben, mert ezek segítik beteljesüléshez a vágyaidat. A félelmeiddel egyáltalán ne törődj, különben azok válnak valóra.

222- Éljen benned a hited. Minden rendeződni fog. Ne aggódj semmirét, minden a lehető leggyönyörűbben megoldódik – mindenki örömére.

333 – Egyesültél a felemelkedett mesterekkel, akik éjt nappallá téve számtalan szinten együtt munkálkodnak veled. Szeretnek, vezetnek és védelmeznek minden lehetséges módon.

444 – Ezekben a pillanatokban is angyalok ezrei támogatnak téged. Nagyon szilárd és letisztult a kapcsolatod az angyali világgal. Földangyal vagy te magad is. Nincs mitől tartanod – minden rendben van.

555 – Döntő változások, jelentős átalakulások várnak rád. Itt a lehetőség, hogy végre pillangó legyen a bábból, hogy felfedezd az élet mámorát, meg kétségkívül megillet téged.

Lenormand kártya. Hold

A Föld körül keringő mellékbolygó. Az éjszaka bolygója; a szépséget, a fényt jelképezi a sötét végtelenben. Egyes hagyományok szerint a Nap párja, de mivel a Hold fénye csupán a Nap fényének visszatükrözése, a függőség kifejezője.

Jelképes tulajdonságait a Nap szimbolikájának ellentételezéseként is megfogalmazták. A Hold általában a női princípium, hozzá rendelték a vizet, az égtájak közül Északot, az évszakok közül a telet.

A buddhizmusban a béke, a tisztaság szimbóluma; az újhold és a telihold a szellemi képességeknek kedvező időszak. A festészetben, a kínai, majd a japán költészetben a vízen tükröződő telihold a ilággal tökéletes harmóniát kialakító emberi tudat.

Kínában a női elem, a jin lényege: passzív, átalakuló és halhatatlan. A császári jelképrendszerben a Napnak van alávetve; míg a Nap az év, a Hold a hónapok meghatározója. A kilencedik hónap holdtöltéje a házasságkötések családi jóváhagyásának hagyományos ideje.

Az antikvitásban alakváltozásai révén az állhatatlanság, az átalakulás, a növekedés és a termékenység kifejezője. A Hold ciklikus változásai és a nők havi ciklusa között párhuzamot vontak: „Hold biztosítja a terhességet, a szülést és a nemzőképességet” (Cicero: Az istenek természete, II. 46). Általában női istenségek személyesítik meg, Artemisz/Diána, Szeléné/Luna. „A mindenség anyjának hívják, s azt tartják róla, hogy férfi- és női természete van”

A zsidó hagyományban Isten akaratának kozmikus megtestesítője, az Úr dicsőségének egyik kifejezője (Sir 43,6–8). Szarvakkal vagy bárddal jelölték; ez termékenységi vonatkozásokra utal. Az időmérés alapjául szolgált ősidők óta; mozgás- és idő-szimbólumként a Bibliában is fellelhető: „És a Hold minden időben pontosan jelzi a hónapokat, s megszabja az időt. A Hold jelöli meg az ünnepek napját” (Sir 43,6–7).

A muszlim kultúrában az idő mértéke; évszámításuk is lunáris. Gyakori ábrázolás az életfa feletti félhold, amely az istenség, a fensőbbség, az uralkodás; a holdsarló csillaggal pedig az iszlám jelképévé vált, a mecsetek és minaretek csúcsának jellegzetes díszítőeleme. Európában elsősorban a török birodalom fenyegető terjeszkedésére utalt, a „sápadó félhold” pedig hanyatlására.

A keresztény szimbolikában a Nappal együtt a keresztre feszítés ábrázolásain Krisztus kettős természetét jelzi; a balján elhelyezkedő Hold az emberi természetre utal. A Holdat Gábriel arkangyal tartózkodási helyének vélték, valamint Szűz Mária szépségét is hasonlították hozzá az Én 6,10 és a Holdon álló, ún. Napba öltözött asszony motívuma alapján (Jel 12,1).

A fehér szín

  • A fény, a tisztaság, a differenciálatlanság, a transzcendencia, a tökéletesség, az egyszerűség jelképe.
  • Lunáris szín, a női princípium szűzi aspektusát jelzi.
  • Az égi istenek állatainak színe, így pl. Zeusz, mint fehér hattyú; a Buddha születését jelző álom elefántja; a Szentlélek galambja.
  • A fehér szoros kapcsolatban áll a halállal és az ehhez kapcsolódó rituális tárgyakkal (halotti lepel, gyertya), jelképezi a szellemeket és a kísérteteket.
  • A hinduizmus Kozmikus Tojásának színe, amely az állandóság és örökkévalóság megvalósulása.
  • Kínában a gyász színe. A fehér tigris az őszre, az érett életkorra utal, maszkokon pedig a ravaszságot jelzi.
  • A fehér virág a gyermekáldást jelenti.
  • Ártatlanság értelemben jelenik meg Athénban, ahol az Areioszpagosz bírái fehér kövekkel szavaztak a vádlott felmentése mellett.
  • A keresztény hagyományban az öröm és a vigasság hordozója. A szentséghez, Istenhez tartozó szín, valamint a feltámadás színe.
  • A fehér ruha a tisztaságot, a szüzességet, a lélek győzelmét jelenti az anyag felett.
  • A béke és a jóakarat kifejezője; erre utal Noé fehér galambja és a békekövetek fehér zászlója.

A fehér színnel kapcsolatban a tisztaságra az ártatlanságra, a jóságra, az egyszerűségre és a szüzességre gondoljunk. A tökéletesség színének tartjuk. A fehér szín sterilitást jelenti a kórházak és orvosok számára. Étkezésben a könnyű, zsírszegény ételt ábrázolják fehérrel.

Ezek mellett a fehér szín a biztonságot, egyszerűséget és tisztaságot is szimbolizálja. A feketével ellentétben leginkább pozitív jelentése van. Sikeres kezdetet is jelenthet.

A címertanban a fehér jelentése a hűség, kötelességtudás és egyszerűség.

A hirdetésekben a fehér utalhat a frissességre és tisztaságra, mert egyben a friss hó színe is ez. High-tech témában is bátran használhatod, mert egyszerűséget (egyszerű kezelhetőséget) sugalmaz.