A betlehemi csillag

A következő kártyánk a Csillag kártya lesz, ezért jutott eszembe a betlehemi csillag története. Nagyon aktuális most karácsony táján megemlékezni erről a csillagról, amely jelezte a Megváltó megszületését.

A csillagot szokták a háromkirályok csillagaként is nevezni, hiszen ez a csillag vezette el őket a júdeai Betlehem városába, ahol megtalálták a bölcsőben az újszülött Názáreti Jézust, akinek átadták ajándékaikat, aranyat, mirhát és tömjént a királynak kijáró tisztelettel.   

A csillag olyan fényes és furcsa mozgású volt, hogy mágusoknak rögtön jelezte, nagy esemény készülődik, nagy esemény történik. Egy csillag amelyik vezet az úton majd egy helyben megáll.

Ennek magyarázatára már sokféle elmélet született, egyesek üstökösnek vélik, mások szupernóvának, és vannak, akik a bolygók együttállásából szerkeszthető 8 ágú csillagnak tartják, mely akkor éppen Betlehem felett volt megfigyelhető. A mi Csillag kártyánk is 8 ággal fog tündökölni, útmutatást fog ígérni, reményt és fényt fog hozni az életünkbe.

Busójárás

A mohácsi busójárás eredetére két magyarázat is van.

A monda szerint a török időben a mohácsiak a Mohács-szigeti mocsaras vidékre menekültek és ott éltek. A törökök a mohácsi oldalon fosztogattak, és a mohácsiak házaiban éltek, de a szigetbe nem mentek át. A mohácsiaknak már nagyon elegük volt ebből az életből. Az egyiküket egyszer álmában felszólította egy szellemalak, hogy fából faragjanak lárfákat (álarcot) és várjanak a jelre. A hosszú téli estéken a tűz mellett a mohácsiaknak bőven volt idejük az álarcokat elkészíteni. Az elkészült maszkokat vérrel festették. (Régen a háztájon vágtak disznót. Ekkor nagy mennyiségű vér keletkezet, melyet nem használtak el teljesen a hurkába. Így a megmaradt vér a legolcsóbb festékanyaggá vált maszkfestéskor.)

Az álarcokra birkabőrcsuklyát tettek. Egyszer csak megjelent egy vitéz fehér lovon. Ez volt a jel. Az éj leple alatt a mohácsiak magukra öltötték a bundát és a famaszkot, derekukra pedig marhakolompot lógattak. Csendben csónakjaikba szálltak, és egy hang nélkül áteveztek a túloldalra.

Amikor átértek, mindenki a házak alá lopódzott, ahol egy vezényszóra iszonyatosan nagy lármába kezdtek. Erre a törökök felriadtak. Amikor az ablakon kinéztek és meglátták a busókat, nagyon megrémültek. A törökök rendkívül babonásak voltak, azt hitték az ördög jött el értük. Erre kimenekültek a városból és többé nem jöttek vissza. A monda szerint ezt ünneplik meg Mohácson minden évben. A monda viszont nincs történeti tényekkel kapcsolatban.

A másik, verzió szerint ezt a népszokást a sokácok hozták magukkal őshazájukból, a Balkánról. A népszokás itt Mohácson formálódott tovább és nyerte el végleges, mai alakját. E népszokás rokonságot mutat a balkáni népek télűző, gonosz űző, tavaszhozó, termékenységvarázsló népszokásaival. A szomszédos országokban ma is találhatunk ilyen mulatságokat. A mohácsi busójárás ezek közül a famaszkkal tűnik ki, hisz ez máshol nem található meg.

Farsang

A farsang vízkereszttől a – húsvétot megelőző negyven napos nagyböjt kezdetéig -, hamvazószerdáig tart. Hagyományosan a vidám lakomák, bálok, mulatságok, népünnepélyek jellemzik. A farsang jellegzetessége, hogy a keresztény liturgikus naptárban nem kötődik hozzá jelentős vallási ünnep, alapvetően a gazdag néphagyományokra épül.

A farsang csúcspontja a karnevál hagyományos magyar nevén „a farsang farka”. Ez a farsangvasárnaptól húshagyókeddig tartó utolsó három nap, ami nagy mulatságok közepette, valójában télbúcsúztató is. Számos városban ekkor rendezik meg a híres karnevált, riói, velencei karneválokat. Magyarországon pedig a farsang legnevezetesebb eseményét, a mohácsi busójárás.

A farsang hossza tehát változó, attól függően, hogy mikor van húsvétvasárnap. Ettől a naptól számolunk vissza negyven hétköznapot és szombatot (összesen a vasárnapokkal együtt 46 napot), így megkapjuk a nagyböjt időszakának kezdetét, hamvazószerdát.

A farsangi időszak kezdőpontja tehát állandó. A január 6-i Vízkereszttől számoljuk és egy mozgó ünneppel, hamvazószerdával zárul.

2021-ben a farsangi időszak január 6-tól február 16-ig tart. Farsang 2021-ben tehát 42 napos lesz.

Advent gyertyái

Advent első hete – Igazságosság – Lila gyertya

A templomi terítő lila, a szertartáson a pap lila miseruhát vagy stólát visel, illetve az adventi koszorún elsőnek meggyulladó gyertya színe is lila. Az első gyertya meggyújtásakor végig gondolhatjuk azokat a próféciákat, amik a Messiás eljövetelét előre meghirdették. Jézus bennünket helyettesítő áldozatát előre hirdették a próféták. Törekedjünk arra, hogy érzéseink, gondolataink és cselekedeteink összhangban legyenek.

Advent második hete – Mértékletesség – Lila gyertya

A második gyertya arra emlékeztet minket, ahogy az angyal hírül adta Máriának, majd Józsefnek is az örömhírt, hogy ők nevelhetik fel Isten Fiát, Jézust. Tartsunk mértéket minden megnyilvánulásunkban és tevékenységünkben.

Advent harmadik hete – Bátorság – Rózsaszín gyertya

A harmadik gyertya Advent második felének kezdetét jelzi. Színe a rózsaszín, amely az örömöt szimbolizálja. A harmadik héten, amikor felgyulladnak immár három gyertya lángjai, arra a világosságra gondolhatunk, ami a pásztorokat is megvilágította. Eljött a világ világossága, és a sötétségből szabadulást hozott mindenki számára. Hozzuk meg régóta halogatott döntéseinket, és ha kell, lépjünk tovább.

Advent negyedik hete – Bölcsesség – Lila gyertya

Az adventi koszorún mind a négy gyertya egyszerre ég ezen a napon. Amikor pedig a negyedik gyertya lángja is felragyog, eszünkbe juthat a napkeleti bölcseket vezető betlehemi csillag ragyogása. Ha tehát már mindegyik gyertya ég, ez azt jelenti, hogy elérkezett a karácsony. Ünnepelhetjük Jézus Krisztus születését, a nekünk adott végtelen Szeretetet. Engedjük el múltbéli sérelmeinket, bocsássunk meg másoknak, és hagyjuk, hogy megszülessen szívünkben a remény és a tiszta feltétel nélküli szeretet.