Johanna a pápanő IV.

Létezik még egy bizonyos terhelő bizonyíték, amit nehéz lenne megmagyarázni, ha nem is létezett volna egyszer női pápa. Egy ilyen bizonyíték az úgynevezett szék vizsgálat, ami része volt a pápai felszentelési ceremóniának több mint hatszáz éven keresztül. Johanna pápanő után minden pápának rá kellett ülnie a sella stercoraria-ra (vagyis az „ürülék ülésre”), ami középen át volt lyuggatva, hogy ezzel az ivarszerveit megvizsgálják, hogy ezzel bizonyítsák a férfi voltát. Utána a vizsgáló komoly felhanggal az összegyűlteknek kijelentette: “Mas nobis nominus est” — “A jelöltünk férfi.” Csakis utána adták át a pápának Szent Péter kulcsait. Ez a gyakorlat egészen a tizenhatodik századik maradt fenn. Egy másik érdekes bizonyíték az „elhagyatott utca”. A Patriarchium, ami a pápa lakhelye és emellett katedrális (ami ma a Szent János Lateráni katedrális) Róma másik oldalán helyezkedik el a Szent Péter Bazilikához képest, így a pápai felvonulások gyakran a kettő közti úton haladtak volna. Róma városának gyors böngészése azt mutatja, hogy a Via Sacra (ma a Via S. Giovanni) a legrövidebb és leggyorsabb út a két helyiség között – így bizonyára évszázadokon keresztül használták is (innen a név „Via Sacra”, vagyis „szent út”). Ezen az utcán szülte meg Johanna pápanő a halvaszületett gyerekét. Hamarosan ezután a pápai vonulások más utat választottak, mint a Via Sacra. A római egyház második érvét illetően, miszerint nem volt elegendő idő IV. Leó és III. Beendek pápák uralkodásai között, hogy Johanna pápanő uralkodhatott volna szintén megkérdőjelezhető. A Liber pontificalis arról hírhedt, hogy mikor emelkedtek a pápák a trónra, illetve mikor haltak meg; sok dátumról tudják, hogy egyszerűen fikció. A korabeli történész erős motivációja miatt, hogy Johanna pápaságát eltüntessék könnyen elképzelhető, hogy IV. Leó halálát későbbre tették volna: nem 853, hanem 855 – re Johanna állítólagos kétéves pápaságán keresztül, hogy úgy tűnjön, hogy IV. Leó pápát rögtön felváltotta volna III. Benedek.

Lenormand kártya. Hajó

Hajó: Vízi jármű, az utazás, a kaland, a felfedezés, az élet, az életen való biztonságos átjutás szimbóluma. Lunáris, női princípiumként a védelem megtestesítője, az anyaméh és a bölcső megfelelője.

A halottak lelkét is bárka viszi az öröklét felé. Az ókori egyiptomi templomi szertartások fontos momentuma volt az ún. Nap-bárkának a templomba való szállítása és tisztelete, amely a Nap égi útját reprezentálta. Ízisz hajója, amelyet minden tavasszal feldíszítettek és vízre bocsátottak, az isteneknek felajánlott mindenkori áldozat szimbóluma volt, amely védelmet kért az összes hajó számára. Az óind Mahábhárata eposz vízözön-történetében a bölcsek Brahmá isten tanácsára építenek bárkát, s ez menti meg őket a pusztulástól.  A buddhizmusban a törvény hajója teszi lehetővé az ember számára, hogy átkeljen a lét és a lélekvándorlás óceánján. A görög-római mitológiában Kharón, az alvilági révész, az elhunytak lelkét szállítja. Ókori ábrázolásokon Dionüszosz olykor tengeren, hajón tűnik fel, máskor a szárazföldön, ökör húzta szekéren. Ezek az ábrázolások a tavasszal kezdődő hajóutakat vagy a túlvilágra indulókat szimbolizálják. A hajó lehet a politikai közösség, a jól szervezett állam jelképe. Az Ószövetség özönvíz-történetében Noét és családját, valamint a Föld állatait a Jahve utasításai alapján készített bárka menti meg Noé bárkája az élet, a túlélés lehetőségét jelenti a pusztulás közepette.

Óceán: Nagy kiterjedésű, összefüggő világtenger. Látszólagos korlátlansága miatt a határtalanság, a végtelenség, a feneketlen mélység szimbóluma. Az eredeti egység és meghatározatlanság, az anima mundi, a Nagy Anya. Számos mitológiában az óceánból születik a föld és az élet; pl. a hindu mítosz szerint a kozmikus óceánon alszik Visnu, s innen származik a kozmikus, tojás és lótusz a és a sziget is. A buddhizmusban az óceán az őseredeti intelligencia. A kínai felfogásban a tao olyan, mint az óceán: minden beletorkollik anélkül, hogy megtöltené, és minden belőle indul ki anélkül, hogy kiapadna. A magyar költészetben Petőfi a bánatot nevezi óceánnak, amely végtelenségével, mélységével uralkodik az örömön.

Johanna a pápanő III.

Ma a római egyház álláspontja az, hogy Johannát csak a protestáns reformátorok találták ki, hogy ezzel felfedjék a pápaság erkölcstelenségét. Ezzel szemben azonban Johanna pápanő története évszázadokkal Luther születése előtt keletkezett. A történészei maguk római katolikusok voltak, akik magas rangot kaptak az egyház hierarchiájában. Johanna történetét még a pápaság hivatalos történeteiben is szerepelnek. A szobra megkérdőjelezhetetlenül más pápák szobrai mellett álltak, egészen 1601-ig, amikor VIII. Kelemen parancsára hírtelenül „átalakult” Zachariás pápává. 1276-ban XX. János pápa átváltoztatta a címét XXI. Jánosra miután alaposan áttanulmányozta a pápai dokumentumokat, így elismerve Johanna pápaságát, mint VII. János pápa. Johanna történetét a hivatalos egyházi kézikönyvben szerepelt a római zarándokok számára, több mint három évszázadon keresztül. Egy másik ütős történelmi bizonyítéka Jan Hus jól dokumentált 1413-as tárgyalása ahol eretnekséggel vádolták. Hust azért ítélték el, mivel azt tanította, hogy a pápa tévedhet. Védelmében Hus rengeteg példára hivatkozott, amikor a pápák bűnt követtek el az egyház ellen. Minden állítására a bírái részletesen válaszoltak, és tagadták Hus vádjait, és istenkáromlásnak bélyegezték. Husnak csupán egyetlen vádjára nem adtak feleletet: „A pápák rengeteg alkalommal bűnbe és tévelygésbe estek, például amikor Johannát pápának választották, aki nő volt.” A jelenlévő 28 bíboros, 4 pátriarka, 30 metropolitánus, 206 püspök, illetve 440 teológus közül egyetlen egy ember sem vádolta Hust azzal, hogy hazudott volna vagy istenkáromlást szólt volna Johanna pápanő ábrázolása az 1493-as nurembergi krónikában.

A sárga és a narancssárga szín

  • Az örök fény, a felség, a hatalom kifejezője, a közvetítés jelképe emberek és istenek között.
  • A világos- vagy aranysárga a hit, a jóság, az intuíció, az intellektus színe. A narancssárgába hajló sárga a Nap, a melegség szimbóluma; az isteni szeretet, a bölcsesség színe; a zöldessárgát viszont a halálhoz, az irigységhez, a hitszegéshez társították.
  • A buddhizmusban a lemondás, a vágytalanság, az alázatosság, a szerzetesek színe.
  • Kínában a Föld, a középpont színe. Eredetileg császári szín volt – csak annak volt szabad sárga ruhát viselnie, aki a császári családhoz tartozott -, később az előkelőség kifejezője lett.
  • A keresztény hagyományban is megjelenik a sárga szín többértékűsége: lehet a szentség, a felfedett igazság kifejezője, ugyanakkor a sötétsárga az eretnekség, az árulás színe.

A sárga a napsütés színe. Örömmel, boldogsággal kötik össze. A sárga szín meleg hatást kölcsönöz, és erőt ad. Használják a gyermekeknek szánt pihenőeszközöknél, és a fontos dolgok kiemelésére. Sötétebb árnyalatai hanyatlást, betegséget, elhagyatottságot jelentenek.

A sárga meleg hatást, boldogságot kelt, elősegíti a mentális aktivitást, és erőt ad. A sárga gyakran ételt jelent… Világos, csupasz egy igazi figyelemfelkeltő, épp ezért festik a Taxikat sárgára. Ha túl sokat használják, a sárga már zavaró is lehet; például a kisbabák többet sírnak egy sárga szobában. A sárga a legfeltűnőbb egy fekete háttér előtt, ezért is használják figyelmeztetéseknél ezt a színkombinációt. A címertanban a sárga a díszességet és hűséget jelzi. Később a gyávaság szimbólumává vált.

Narancssárga

  • Átmeneti szín a piros és a sárga között; a szellem és a libidó egyensúlyát jelképezi.
  • Kínában és Japánban a szeretet és a boldogság színe. A buddhista szerzetesek ruhájának színeként a láng, a megvilágosodás fénye, az isteni szeretet kinyilatkoztatása.

A zsidó hagyományban a ragyogás és a pompa színe. Narancssárga szín jól ötvözi a piros által sugallt energiát, és a sárga boldogságát. Esetében örömre, napfényre, pálmafákra gondolunk.

A narancssárga a lelkesedést, a boldogságot, az elragadtatást, a kreativitást és a sikert, bátorítást jelenti. A narancssárga szín növeli az agyban az oxigén mennyiségét, élénkít, és szellemi aktivitást idéz elő.

Feltűnő szín, ezért a designerek is előszeretettel használják.

Lenormand kártya. Könyv

Az univerzum szimbóluma (liber mundi, liber vitae). A nyitott könyv a tanulás, a tudomány, a bölcsesség, a reveláció.

A csukott könyv a szűz anyag, a nyitott a megtermékenyített. Zárva megőrzi titkát, nyitott állapotban viszont, aki keresi, megszerezheti a tartalmát. Ebben az értelemben hasonlítják a szívet a könyvhöz: nyitott állapotban szabadon kínálja gondolatait és érzéseit, zárva elrejti azokat.

A könyv a bölcsesség, a nyelv és a kifejezés tökéletessége. A kínai mitológiában a tudás jelképe. A könyv lapjai a kozmikus fa leveleivel azonosak, s a világegyetem összes élőlényére, a „tízezer dolog”-ra utalnak. A könyv egyike a kínai „nyolc értékes dolognak” is. A könyv az isteni titok szimbóluma, amely csak a beavatottak előtt ismert.

A Korán, mint szent könyv, a muszlimok hite szerint előbb létezett, mint a világ; Allah része, nem pedig műve: „A könyörületes és az irgalmas küldte le” (41. szúra, 2). A könyvként értelmezett univerzum gondolata megtalálható az iszlámban is. Ez a felfogás a könyvet és a tollat együtt alkotó szubsztanciaként értelmezi: a könyv a statikus, a toll a dinamikus, kreatív princípium.

Az Ószövetségben a sors, a méltóság és a törvény szimbóluma. A zsidókat a muszlimok „a könyv népének” nevezik. A keresztény ikonográfiában az Ószövetségre irattekercs, az Újszövetségre pedig könyv utal. A zsidó és keresztény hagyomány szent könyvét, a Bibliát isteni alkotásként tisztelik; ez Isten Igéjének megtestesülése, az isteni tudás jelképe.

Az ábrázolásokon a lepecsételt könyvet Krisztus általában a bal kezében tartja, s a fedőlapon az alpha és omega betűk láthatók a kezdet és a vég szimbólumaiként.

Lenormand kártya Gyermek, Levél

Gyermek: Az életerő megtestesítője; a jövő, a lehetőség, az egyszerűség, az ártatlanság, az Éden jelképe. Az egyéniség magasabb szintű átváltozási formája, az újjászületett, s így tökéletessé vált individuum. A legenda, amely szerint a gyerekeket a víz közelében élő állatok hozzák /gólya/ azzal a hittel van összefüggésben, hogy a vizek őrzőjétől, a nagy anyaistennőtől, a föld méhéből származnak.

A taoizmusban a belső érték, az igaz lélek, a bensőből fakadó művészi tartalom szimbólumaként is értelmezik, amely szemben áll a felnőttkori, mesterséges, külső tapasztalattal, megismeréssel: „Mert az égalatti tökéletes művészi szépsége eddig minden esetben a gyermeki lélekből fakadt” (Li Cse: A gyermeki lélekről).

A gyermek áldás, Isten ajándéka, a házasság gyümölcse, jutalom. Kifejezheti a lélek nyugalmát: „mint a gyermek, úgy pihen bennem a lelkem” (Zsolt 131,2). ragaszkodás, érzelmi kötődés.

Levél: Írásos üzenet, hír, hogy mi van benne addig nem tudhatjuk amíg fel nem bontjuk.

Pecsét: Lágy, olvasztható anyagba nyomott, azonosító, hitelesítő jegy. A tulajdon és a titok jelképe. A tulajdonos megkülönböztető ismertetőjegyeként; védett értékeken (pl. irat, tárgy, állat, rabszolga) jelenik meg. A nő lepecsételt szája. Hivatalos iratok hitelességének bizonyítéka.

Madártoll, mint a szárny része, az égi, felső világhoz való tartozást, az égbe emelkedő erőt és az égi eredetű hatalmakat szimbolizálja. A mai mágikus tanok alapján a tollakat a gördülékenyebb kommunikáció elősegítéséhez használhatjuk.

A zöld szín

  • A tavasznak, a természet megújulásának, a növekvő életnek a kifejezője.
  • Különösen az örökzöld növényekhez kötődik termékenységi és halhatatlanságot kifejező szimbolika.
  • A színskála „közepén” áll, kiegészítő színe a piros, s mivel a kék és a sárga elegye, jelöli egyben a színek hármasságát. Ebből adódik kétértékűsége is: lehet a fiatalság, a remény, a boldogság, ugyanakkor a változás az átmenetiség, a féltékenység jelölője.
  • Meleg és hideg, égi és földi keveréke.
  • Lehet az éretlenség, a tapasztalatlanság és naivság jelképe.
  • A kereszténységben a halhatatlanság, a feltámadás színe, az Erények közül a Reményé.
  • Negatív jelentése: méreg, halál, a gonosz rontó ereje. A sátánt gyakran ábrázolják zöld testtel és szemmel.

A zöld a természet színe. Fejlődést, harmóniát, termékenységet jelent. Az emberi szem számára, a legpihentetőbb szín. A zöld szín jelenti még a tapasztalat hiányát, amire a legjobb példa, hogy „zöldfülű vagy még”.

A címertanban a zölddel, a fejlődést és a reményt tüntethetjük fel. A zöld ellentéte a pirosnak, biztonsági eszközöknél; például ez a színe a szabad átkelésnek az úttesten.

A sötétzöld a pénzre utal, az anyagi világra, és a Wall Streetre.

Johanna a pápanő II.

Ma a római katolikus egyház két fő érvet mutat fel Johanna pápasága ellen: azt, hogy a korabeli dokumentumokban nem is említik őt, illetve, hogy túl kevés idő lett volna arra, hogy pápanő legyen az elődjének (IV. Leó) az uralkodásának a végétől az utódjának (III. Benedek) uralkodásának az elejéig. Ezek az érvek azonban nem zárnak ki minden kétséget. Nem kell azon csodálkozni, hogy ha Johanna pápanő nem is szerepel a római katolikus egyház korabeli dokumentumaiban, ha ugyanis a római egyház saját szavai alapján mindent megtett annak érdekében, hogy onnan eltüntesse. Az a tény, hogy a kilencedik században élt, ami a sötét középkornak a legsötétebb periódusa könnyűvé tette azt, hogy eltüntessék a pápaságát. A kilencedik században rengetegen írástudatlanak voltak, és nagyon kevés dokumentumot tartottak fenn. Manapság ennek a korszaknak a kutatása szórványos, részleges, ellentmondásos és megbízhatatlan dokumentumokra alapszik. Nincsenek udvari vagy földbirtokosi rekordok, vagy a mindennapokról szóló naplók. Egyetlen megkérdőjelezhető dokumentumon kívül, a Liber pontificalis (amit a kutatók propaganda iratnak neveznek), nincsen folyamatos leírása a kilencedik század pápáinak – kik voltak, mikor uralkodtak, vagy mit csináltak. A Liber pontificalis–on kívül aligha lehet említést olvasni Johanna utódjáról, III. Benedek pápáról – ő maga pedig nem volt célpontja egy ilyen irányú eltüntetési kampánynak. Johanna eltűnése a korabeli egyházi dokumentumokból teljesen várható.

A római egyházi vezetőség, akit nagyon is megrázta volna a félrevezetés, ami elérte őket bizonyára mindent megtettek volna annak érdekében, hogy eltüntessék ennek az arcpirító eseménynek minden nyomát. Bizonyára kötelességüknek érezték volna. Sőt maga Alcuin a nagy teológus az igazságot is meghamisította volna; egyik levelében bevallja, hogy megsemmisített III. Leó pápa paráznaságáról és sikkasztásáról szóló hírt. Az idő múlásával az igazság mégis feltűnik a köznépi hírek révén. És így is van, a későbbi századokban nagyon sok dokumentáció létezik Johanna pápaságát illetően. Frederick Spanheim, a tudós német történész, aki kimerítő tanulmányt írt erről a kérdésről nem kevesebb, mint 500 korabeli dokumentumra hivatkozik, amelyek Johanna pápaságára hivatkoznak, amelybe beletartoznak olyan szerzők művei, mint Petrarcha és Boccaccio.

A színek jelentése.

A színek hatását vizsgáló tudomány már legalább 200 éves. A pszichológusok és a kutatók között nem teljes az egyetértés abban a tekintetben, hogy a színek pontosan milyen hatással vannak ránk, de közülük csak kevesen kételkednek abban, hogy a színek jelentősen befolyásolják az érzéseinket és a viselkedésünket.

A színek tudományával foglalkozó legtöbb kutató szerint a színérzékelés központja az úgynevezett limbikus agy, vagyis az agyunk legprimitívebb része. Ez azt jelenti, hogy a színek megtapasztalása szorosan kapcsolódik az érzéseinkhez és a tudatalattinkhoz. A kutatók arra is rámutattak, hogy a színekkel kapcsolatos bizonyos asszociációink kulturális okokra vezethetők vissza, míg más asszociációk inkább biológiai jellegűek és egyszerűen csak léteznek, akár akarjuk, akár nem.

Vagyis megéri nagyon komolyan venni a színek pszichológiáját. A színek minden nap hatást gyakorolnak ránk: befolyásolják az érzéseinket, a viselkedésünket másokkal és magunkkal szemben, illetve azt is, hogy mennyire tudunk koncentrálni egy feladatra.

Négy elsődleges szín van, amelyek a legerősebben hatnak ránk és érzelmi iránytűként működnek, a zöld, a sárga, a vörös és a kék.