Az univerzum szimbóluma (liber mundi, liber vitae). A nyitott könyv a tanulás, a tudomány, a bölcsesség, a reveláció.
A csukott könyv a szűz anyag, a nyitott a megtermékenyített. Zárva megőrzi titkát, nyitott állapotban viszont, aki keresi, megszerezheti a tartalmát. Ebben az értelemben hasonlítják a szívet a könyvhöz: nyitott állapotban szabadon kínálja gondolatait és érzéseit, zárva elrejti azokat.
A könyv a bölcsesség, a nyelv és a kifejezés tökéletessége. A kínai mitológiában a tudás jelképe. A könyv lapjai a kozmikus fa leveleivel azonosak, s a világegyetem összes élőlényére, a „tízezer dolog”-ra utalnak. A könyv egyike a kínai „nyolc értékes dolognak” is. A könyv az isteni titok szimbóluma, amely csak a beavatottak előtt ismert.
A Korán, mint szent könyv, a muszlimok hite szerint előbb létezett, mint a világ; Allah része, nem pedig műve: „A könyörületes és az irgalmas küldte le” (41. szúra, 2). A könyvként értelmezett univerzum gondolata megtalálható az iszlámban is. Ez a felfogás a könyvet és a tollat együtt alkotó szubsztanciaként értelmezi: a könyv a statikus, a toll a dinamikus, kreatív princípium.
Az Ószövetségben a sors, a méltóság és a törvény szimbóluma. A zsidókat a muszlimok „a könyv népének” nevezik. A keresztény ikonográfiában az Ószövetségre irattekercs, az Újszövetségre pedig könyv utal. A zsidó és keresztény hagyomány szent könyvét, a Bibliát isteni alkotásként tisztelik; ez Isten Igéjének megtestesülése, az isteni tudás jelképe.
Az ábrázolásokon a lepecsételt könyvet Krisztus általában a bal kezében tartja, s a fedőlapon az alpha és omega betűk láthatók a kezdet és a vég szimbólumaiként.
