A sakktábla ritkán kerül a tarot szimbolikájáról szóló beszélgetések középpontjába, pedig amikor egy kártya illusztrációján megjelenik, különleges jelentésréteget adhat a jelenetnek. A váltakozó világos és sötét mezők szabályos rendet alkotnak, miközben a rajtuk zajló játék folyamatos változást hoz. Ez az ellentét különösen érdekessé teszi a motívumot egy olyan képi rendszerben, ahol minden részlet befolyásolhatja az összhatást.
A sakkban egyetlen lépés megváltoztathatja a teljes játszma menetét. Egy figura előretörése új lehetőségeket nyithat meg, egy rosszul megválasztott lépés pedig kiszolgáltatott helyzetet teremthet. Ha a tarotkép sakktáblát vagy sakkfigurákat ábrázol, ezek a tárgyak felidézhetik a tervezés, a taktika és a következmények gondolatát. A jelentés azonban mindig függ a konkrét kártyától és annak hagyományos értelmezésétől.
A sakktábla mintázata önmagában is figyelemre méltó. A világos és sötét mezők egymást váltó rendje nem feltétlenül a jó és a rossz egyszerű szembeállítása. Inkább egy olyan struktúrát mutat, amelyben az eltérő mezők ugyanannak a rendszernek a részei. A sakkfigurák pedig különböző mozgási szabályaikkal eltérő lehetőségeket képviselnek: nem minden szereplő ugyanúgy haladhat előre.
Érdemes megfigyelni azt is, hogy a képen álló vagy mozgásban lévő figurák láthatók-e, illetve van-e egyértelmű győztesre vagy vesztesre utaló részlet. Egy befejezetlen játszma egészen más hangulatot kelthet, mint egy olyan jelenet, amelyben már eldőlt a küzdelem.
A sakktábla a tarotban nem általánosan rögzített jelkép, ezért nem szükséges minden előfordulásához ugyanazt a jelentést társítani. Sokkal izgalmasabb azt vizsgálni, milyen történetet mesél a kártya a lépésekről, a szabályokról és a játék közben megváltozó helyzetekről.
