Kártyajóslásom története 8.

Az egyik, akinek legelőször kivetettem a kártyát, az iskolatársam volt, szép, fiatal nő, aki nemrégiben ment férjhez. A férjével volt ott a bulin. Ha lehet valakikre azt mondani, hogy szép pár, hát rájuk lehetett. Két összeillő ember.

Egyszóval semmi kockázat, általános kivetést kért, különös tekintettel a párkapcsolatára és a munkájára. Neki vetettem először. A kártya azonban egészen mást mutatott, mint a valóság.

Hogy mondjam meg ennek a két remek embernek, akik még szinte szerelmesen tekintgettek egymásra, a házasságuk válással végződik és nem is olyan sokára. Egyszóval távlatokban egyáltalán nem gondolkodhatnak együtt.

Márpedig a kártya nem hazudik, de úgy éreztem, hogy bogarat a fülbe.

Ezt így nem tehetem!