Szeretném Nektek bemutatni a Lenormand kártyán lévő szimbólumok rendszerét. Valahogy megint a kezembe került, és elámultam újra a kártya bölcsességén és a szimbólumok beszédességén.
A képek az egyik legszebb Lenormand kártya a Gilded Reverie, Ciro Marchetti alkotásából valók.
A virág
Az ifjú élet, a szerelem szimbóluma, de a szirmok többnyire csillag alakú szerkezete miatt gyakran a Nap, a földkerekség vagy a közép jelképe is. Kifejezi a négy elem együttes hatását:
A Földből növekszik az Ég felé, a fejlődéséhez Vízre és Tűzre (a Nap fényére, melegére) van szüksége. A virágok általában az életerőt, életörömöt, a tél végét, a halálon való diadalt jelképezik Női, passzív princípium, kelyhe a jövő gyümölcsének reménye, a bimbó a rejtett lehetőség.
A Bibliában a virágzás isten tetszésére utal; ezt bizonyítja Áron kivirágzó botja, egyes mondákban és legendákban is a kivirágzó száraz bot az isteni tetszésnyilvánítás vagy a remény szimbóluma. Jézust Jeruzsálembe érkeztekor pálmaággal köszöntötték, ebből származik a „virágvasárnap” elnevezésünk.
A taoizmusban a fejtetőből kinövő aranyvirág a legmagasabb fokú misztikus megvilágosodás szimbóluma, azonos az életelixírrel, a lelki megújulással, a halhatatlansággal.
Az aztékkalendáriumban egyik jel a virág, ami az értékességnek, művészinek és az ízlésesnek a szimbóluma. Az e jelben születetteket tehetségesnek tartották művészi, kézműves tevékenységhez és varázsláshoz is. A termékenység istennőjének attribútuma volt a virágkoszorú a hajában és virágcsokor a kezében.
A keltáknál a virág a változékonyság, az instabilitás jelképe, a teremtményé, ami állandó fejlődésnek van kitéve, szépsége tünékeny.
A görög ünnepeken a vetélkedések győzteseit virágkoszorúval jutalmazták, a mitológia szerint a virágok istenek véréből hajt ki, pl. Narcisszoszéból a nárcisz. Perszefonét Hádész virágszedés közben (liliomot szedett) rabolta el az alvilágba, itt is a virágok a holtak lelkének ábrázolói.
A római mitológiában Flóra a virágok istennője, ünnepén, a Floralián az emberek virágkoszorúkat viseltek. Pliniusz szerint a természet éppen a virágok által mutatja meg festőiségét és mulandóságát. (Apropó múlandóság: Petőfi: „ …elhull a virág, eliramlik az élet…” Shelley: „Változékonyság” „Ma kacag a virág/holnap nem él, az, mit őrizni vágysz/szálló levél”)
A liliom:
A tisztaság, ártatlanság, de a bódulat szimbóluma is. Az egyetlen virág, amit Krisztus nevén nevez az Újszövetségben, ezért már nagyon korán annyira népszerű lett, hogy végül V. Pál pápa 1618-ban jónak látta szabályozni művészi felhasználását. A tisztaság szimbólumaként Máriához és a szentekhez rendeljük, az Énekek énekében emlegetett liliom is Máriára utal, a kiváltságot jelképezve. A Bibliában a liliom még az isten akaratára való hagyatkozást, vagyis a gondviselést is jelképezi („Nézzétek a mezők liliomát, hogyan nőnek, nem fáradoznak, nem szőnek-fonnak”). Egészen más értelmezés szerint a liliom bibéje miatt a nemzés szimbóluma is, a francia királyok a faj fennmaradása miatt választották. (Bourbon liliom) A liliom erős, fűszeres bódító illata ellentétben áll megjelenésével, a szellem és az érzékek együttesét, ellentétét is jelezheti.
Fehér liliom: tisztaság, szerénység, szüzesség, mennyei veled lenni. A római mitológia szerint a fehér liliom kapcsolatban áll Junoval, az istenek királynőjével. A történet szerint, miközben fiát, Herkulest ápolta, bő tejzuhatag hullt le az égből, egy csillag-csoportot alkotva, melyet Calea Lactee- nak neveznek, a liliomok pedig ebből a tejből keletkeztek. A húsvéti liliom Szűz Mária jelképe.
Az egér:
Az egér a Földhöz kapcsolódó kicsiny lény. Ragadozók prédája, állandóan rajta kívül álló erők és események áldozata.
Sokszor fordul elő az egér, mint lélekállat, amely sebesen és alig láthatóan illan tova, akárcsak az emberi életszellem a test halála után. Egyiptomban úgy képzelték, hogy az egerek a Nílus iszapjából keletkeznek, és hogy májuk a holdfázisoknak megfelelően megnövekszik, illetve eltűnik. Mint sötét helyek félénk lakóinak, démoni és prófétai erőt tulajdonítottak nekik. Az egerek szaporaságuk miatt kerültek Aphrodité szerelemistennő mellé az érmék domborművein. Az egér ravasz kicsiny lény, aki cselvetéssel védekezik az erősebb ellenféllel szemben.
Az Egér-meditáció segít, hogy összpontosíts, figyelj a részletekre, megmutatja, hogyan érheted el a nagy dolgokat azáltal, hogy a kicsikkel foglalkozol. Megtanít a földhözragadtság, kicsiség érzésére, ezáltal az élet örömeit értékelni, és a védelmező Földet megbecsülni. Fő mondanivalója az egyszerűség.
Az egér gyorsan él, arra tanít, használjunk ki minden percet. Apró mérete és semmitmondó, szürke színe miatt a nagy átlagot, a feltűnés elkerülését, a szürke tömeget és a szerény képességeket is jelképezi. Jelent még jelentéktelenséget, hiábavalóságot, bosszúságot.
