Hat négyzetlappal határolt mértani test. A kocka és a négyzet szimbolikája összefügg. Az anyagi világot és a négy alapelem együttesét fejezi ki. Elsősorban a stabilitás szimbóluma; ebben a jelentésben ellentétpárja az instabil gömb. Kínában a kulturált földművelés jele. Platón Timaioszában a Föld jelképe. A zsidó szakrális építészetben fontos alakzat. A salamoni templom legbelsőbb tere, a Szentek Szentje kocka alakú, mivel ezt tekintették a legtökéletesebb formának. A keresztény ikonográfiában stabil alapkő, amelyen a teológiai erények egyike, a megszemélyesített Hit áll. A muszlimok a világ középpontjaként tisztelik a mekkai Nagy Mecset középpontjában álló Kába-szentélyt. Ez az építmény formájáról kapta a nevét (Kába: ’kocka’). A szentély tartalmazza a híres „fekete követ”, amelyet a legenda szerint Ádám kapott Gábriel arkangyaltól, amikor azt a templomot építette az Úrnak, amelyet később Ábrahám és az arab nép őseként tisztelt Izmael épített újjá. A Kába magának az örökkévalóságnak a képe.
Az alkímiában a sót reprezentálja, amely a higany és a kén kikristályosodásának terméke. A szabadkőműves jelképrendszerben a kocka a „megmunkált kő”, a beavatás által megnemesedett lélek. Ebben a jelentésben látható a magyar szabadkőműves mozgalom „Haladás” páholyának jelvényén a körző (ég) és a vonalzó (föld) között.
