Author: Ancsa
Kártyajóslásom története 8.
Az egyik, akinek legelőször kivetettem a kártyát, az iskolatársam volt, szép, fiatal nő, aki nemrégiben ment férjhez. A férjével volt ott a bulin. Ha lehet valakikre azt mondani, hogy szép pár, hát rájuk lehetett. Két összeillő ember.
Egyszóval semmi kockázat, általános kivetést kért, különös tekintettel a párkapcsolatára és a munkájára. Neki vetettem először. A kártya azonban egészen mást mutatott, mint a valóság.
Hogy mondjam meg ennek a két remek embernek, akik még szinte szerelmesen tekintgettek egymásra, a házasságuk válással végződik és nem is olyan sokára. Egyszóval távlatokban egyáltalán nem gondolkodhatnak együtt.
Márpedig a kártya nem hazudik, de úgy éreztem, hogy bogarat a fülbe.
Ezt így nem tehetem!
Kártyajóslásom története 7.
Ettől kezdve már kíváncsisággal vegyes félelemmel vetettem, de lassan a félelem elmúlt, helyette jött a bizonyosság, az, hogy a kártya valóban működik nekem.
Elkezdtem magamnak is kivetni és hiába mondanám, hogy minden szentnek maga felé hajlik a keze, a kártya könyörtelen volt. Sorolhatnám a sztorikat, amelyekben részem volt, és amelyek során megtapasztalták mások is, hogy igen, ebben lehet valami. Egyet azért elmesélek nektek.
Az egyik tanárnőmmel történt meg a dolog. Már felnőtt voltam javában és íróiskolába jártam az Írószövetségbe. Egyik alkalommal bulit rendeztünk, én természetesen vittem a kártyámat, biztos, ami biztos jelszóval, hátha szükség lesz rá.
Amikor megkérdeztem kinek vethetek, többeket érdekelt a dolog.
Kártyajóslásom története 6.
Nem tudom mi késztetett arra, hogy felmenjek hozzájuk, de tény, hogy rövid időn belül kiderült, a sógoromnak agydaganata van, sürgősen műteni kell. Az amerikai úti idegsebészeten műtötték, a műtét sikerült.
Innentől kezdtem félni, nem értettem, miért működik ez a kártya nekem ennyire. Abbahagytam a kártyavetést, akkor úgy gondoltam, örökre. Jöttek a gyerekek, sok munkám volt, el is feledkeztem a cigánykártyáról teljesen.
Időközben megismerkedtem egy asztrológussal, meggyőződésem szerint ő volt a fővárosban a legjobb asztrológus, amíg élt. Összebarátkoztunk, vele kezdtem el újra a kártyavetésről beszélgetni, azok után, hogy a horoszkópom alapján megállapította, különleges képességgel rendelkezem. Így azután újra kezembe vettem a kártyát.
Kártyajóslásom története 5.
Végül sikeres érettségi után tovább tanultam és az évfolyamtársaimnak vetettem a kártyát. Még szórakozás volt a dolog, de már elkezdtem odafigyelni a bennem zajló folyamatokra.
Jóslás közben mindig bizonyos voltam abban, hogy amit mutat, a kártya az valóban úgy van. Egyre lehetetlenebb szituációkról derült ki, hogy meg is történtek. Férjhez mentem, de a kártyavetés még mindig elsősorban szórakozás volt.
Azért kezdtem óvatos lenni, és a családon belül nem vetettem. Sógornőm többször kért, hogy vessek nekik, de nem vállaltam. Egyszer azután fogtam a kártyát és felmentem hozzájuk. Na jó, most akkor kivetem a kártyát nektek, mondtam. A kártya a sógorom súlyos betegségét mutatta, és nagyon veszélyes műtétet.
Néztem a lapokat és nem értettem, miért olvasom én így, hisz a lapok alapján akár máshogy is lehetett volna.
Kártyajóslásom története 4.
Klári néni nem jött ki a kórházból. Négy hét múlva meghalt májrákban. Nagy szomorúság volt ez a mamának és az volt nekem is.
Nekem nem csak a szomorúságot jelentette. Ettől kezdve merészebben vetettem a kártyát bárkinek. Mindig megleptek a visszaigazolások, mert időnként olyan lehetetlen szituációkat mondott nekem a kártya, amit szinte félve továbbítottam.
Amikor jöttek a pozitív visszajelzések örültem, de túl nagy jelentőséget nem tulajdonítottam neki. Még szinte gyerek voltam magam is, valójában szórakozásnak, játéknak tekintettem a dolgot. Akkor még nem tűnt fel, hogy itt valójában többről lehet szó.
Ez már nem játék, ez véresen komoly dolog, de nem láttam és nem is értettem még a hatását.
Kártyajóslásom története 3.
Néztem a kártyalapokat, elkezdtem összeolvasni, de egyre rosszabbul éreztem magamat. Mai napig emlékszem a szinte zsibbadásszerű érzésre.
Ennyire hülye nem lehetek, gondoltam. Nem emlékszem miket halandzsáltam össze, csak arra, amit nem mondtam.
A lapok azt mutatták nekem, rövid időn belül súlyos beteg lesz és nem éli túl. Mindenesetre megdicsért, ügyes vagyok és csak így tovább.
Amikor elment én még mindig döbbenten ültem a kártyalapok fölött. Elmondtam a mamának, mit mutattak nekem. Persze nem hittük el egyikőnk sem, hisz a néni vidám, makkegészséges volt.
A rossz érzésem azonban megmaradt, amikor pedig két hét múlva kórházba került, ez az érzés félelemmé változott.
Kártyajóslásom története 2.
Igen, történt valami, mégpedig Klári nénivel.
Nagyon vidám, harsogó, hatvanas hölgy volt, állandóan jött, ment, szórta a vidámságát a környezetére. Engem időnként számonkért, hogy haladok. Először lelkesen számoltam be, rendszeresen gyakorlok, de azután észrevette ő is, elment a lelkesedésem.
Na jó, mondta, akkor most kiveted a kártyát nekem. Egyáltalán nem örültem ennek a felkérésnek, mert lövésem sem volt mit is fogok mondani neki. Mindenesetre nem volt visszaút.
Kiraktam a kártyalapokat és ekkor jött el az a pillanat, amikor valóban kártyajós lettem. Na nem azért, mert sorba tudtam rakni a lapokat, és eltudtam olvasni rajtuk a szöveget.
Egészen más tett kártyajóssá engem.
Kártyajóslásom története 1.
Szóval hogyan is kezdtem cigánykártyából jósolni?
Több évtizedes múltra tekint vissza a kezdet. Nagymamám barátnőjétől, Klári nénitől kaptam az első cigánykártyát. Kamasz voltam és remek mulatságnak tartottam az egészet. Klári néni úgy döntött, hogy abba hagyja a kártyavetést és engem tanít meg.
Maga a kártya csodálatosan szép volt. Ma már több mint százéves. Nem használom, mert egyrészt eléggé elkopott, másrészt féltem. A néni megmutatott egy lehetséges kirakási módozatot és azt mondta, ezt gyakoroljam, a kártyákra meg úgyis rá van írva, mit jelentenek.
Így azután elkezdtem a gyakorlást. Eleinte még tetszett is a dolog, de elég hamar meguntam.
Azután történt valami.
A varázskörök
Különböző misztikus körök vannak, de ha démonokat, vagy más természetfeletti lényeket idézünk meg, szükség van a védelemre, melyet a varázskörök biztosítanak. A varázskör mindig szükséges, ha ilyen veszélyes feladatba kezdünk, mert ez biztosítja a megfelelő védelmet bármely megigézett entitás ellen. A varázskör meghúzása kötelező, attól függ milyen talajon állunk, lehet felszentelt karddal, varázsbottal, vagy akár krétával is felrajzolni. Legalább két koncentrikus körből kell állnia. A két kör közötti részen helyezkednek el a feliratok és jelek, melyeket csak a titkos tanok tudói tudnak. Általában latin vagy kihalt nyelven íródnak.
A felavatott boszorkány első feladata a saját védelmi varázskörét létrehozni egy olyan megszentelt helyen melyen belül teljes védelemben van.